Bemutatkozás   Elérhetőség   Aktualitások   Rendezvények   Területi szervezetek   Közlemények
Beszámoló-közhasznúsági jelentés 2007-2010

 

 

BESZÁMOLÓ-KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
a Magyar Jogász Egylet tevékenységéről a 2007-2010 közötti időszakban

 

 

 

A Magyar Jogász Egylet most leköszönő Elnökségének megválasztására 2006. december 15.-én került sor. Az elmúlt ciklusban az Egylet működését a pártpolitikától Replica Chanel Iphone cases Replica Bolsa Gucci Soho Gucci Abbey Replica Replica Celine Crossbody Trio Bag mentes szakmaiság, a jogéletben való aktív jelenlét, a kiegyensúlyozott gazdálkodás jellemezte. A Jogász Egylet – mint a jogászság valamennyi rétegét tömörítő szervezet – alapvető feladatának tekintette a véleménynyilvánítást lényeges szakmai kérdésekről. A különböző rendezvények, így a magyar jogászgyűlés, a jogász vándorgyűlések, a megyei jogásznapok és a szakosztályok konferenciái, vitaülései biztosítottak további lehetőséget a vitatott szakmai kérdések megbeszéléséhez, a vélemények integrálásához. Az elmúlt választási időszak szakmai tevékenységéről az alábbiakban adunk számot.
I. Szervezeti élet
A Magyar Jogász Egylet 19 megyei szervezetének, valamint a Fővárosi Szervezetének összesített taglétszáma 2007 évben 3.881 fő volt. A választási periódus végén, 2010-ben az Egylet tagjainak száma 3.791 fő. 2008. július 1-én a Jogász Egylet új székhelyre – Budapest, V. ker. Szemere u. 8. – költözött. A 2010. év egyik jelentős feladata az Egylet területi és fővárosi szervezetének tisztújítása lezajlott. Megválasztották a következő négy évre a megyei szervezetek vezetőségét és tisztségviselőit. Négy megyei szervezet kivételével megerősítették a régi elnököt. Új elnököt választottak a Fejér, Hajdú-Bihar, Pest és Veszprém Megyei Szervezet élére.
Az Egylet legfőbb testületi szerve, a Küldöttgyűlés – az Alapszabálynak megfelelően – minden év tavaszán ülésezett. A Küldöttgyűléseken az előző év szakmai és gazdasági tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a tárgyév szakmai célkitűzéseit és költségvetési tervét vitatták meg, majd fogadták el a küldöttek. Ezen alkalmakkor az Egyletben végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként több kollégánk vehette át a Szalay László Emlékérmet, valamint a Magyar Jogász Egylet Emlékérmét. A 2009. március 24.-én rendezett Küldöttgyűlésen lemondás miatt Györgyi Kálmánt alelnökké, Bándi Gyulát az Elnökség tagjává, valamint Sáriné Simkó Ágnest az Ellenőrző Bizottság tagjává választották. A 2009. június 12.-i rendkívüli Küldöttgyűlésen ugyancsak lemondás miatt Spitz János alelnök és Mészár Róza főtitkár megválasztására került sor.
Az Elnökség a választási időszakban évente négy alkalommal tartotta üléseit. A 2007. március 12.-i ülésén megválasztotta a bizottságok elnökeit. A Küldöttgyűlés előkészítéseként az előző év tevékenységéről, valamint a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót vitatta meg. Jóváhagyta néhány módosítással a Tudományos Bizottság javaslatát a Huszonötödik Jogász Vándorgyűlés szakmai programjáról, illetőleg döntött a Tudományos és Oktatási Bizottság összevonásáról. A május 16.-i rendkívüli ülésen a Bécsben rendezett 4. Európai Jogász Fórumról adott tájékoztatást az Egylet elnöke. A soron következő, június 15-16.-i ülést Somló-hegyen rendeztük, amelyen az új szakosztályi elnökökről, valamint az őszi vándorgyűlés programtervezetéről született döntés. A december 6.-i ülésen az 5. Európai Jogász Fórum előkészítéséről hangzott el tájékoztató, a Kilencedik Magyar Jogászgyűlés szakmai programjának meghatározását követően az Elnökség döntött arról, hogy a Jogászgyűlés elnökének Kovács Tamás legfőbb ügyészt kéri fel. 2008. március 12.-én az Elnökség többek között jóváhagyta a Tudományos és Oktatási Bizottság elnökének előterjesztését a szakmai-tudományos pályázat témáiról, valamint a Huszonhetedik Jogász Vándorgyűlés szakmai programjáról. A június 13.-i ülésen az Elnökség Máthé Gábor elnök javaslatára megbízott egy 5 fős Szervező Bizottságot Cserba Lajos vezetésével az 5. Európai Jogász Fórum megszervezésére. Az Elnökség július 3.-án tartott rendkívüli ülésén az 5. Európai Jogász Fórum költségvetési tervezetét tárgyalta meg. Az év utolsó, december 10.-i ülésen megvitatta az 5. Európai Jogász Fórum szakmai programtervezetét, valamint döntött a rendezvény részvételi díjairól, majd a szakmai-tudományos pályázat eredményéről szóló beszámolót fogadta el. A pályázat finanszírozása a kért és kapott támogatásoknak köszönhetően az Egyletnek nem jelentett anyagi terhet. A 2009. évben szervezett Elnökségi ülések mindegyikén az 5. Európai Jogász Fórum előkészítésével kapcsolatos tájékoztatók szerepeltek legfontosabb napirendként. A május 26.-i rendkívüli ülésen a főtitkár és az egyik alelnök lemondása miatt döntés született a rendkívüli Küldöttgyűlés időpontjáról és a Jelölő Bizottság tagjairól. Az év utolsó, december 9.-i ülésén az 5. Európai Jogász Fórum sikeres lebonyolításáról számolt be a Szervező Bizottság elnöke. A rendezvényen 678 fő, ebből 20 ország képviseletében 291 külföldi vett részt. A főtitkár a 100 millió Ft-os állami támogatás felhasználásáról szóló számszaki beszámolót indokolta, amelyből kitűnően csaknem minden soron a tervezetthez képest megtakarítást értünk el. Ennek köszönhetően több mint 10 millió Ft visszautalására került sor az IRM-nek az év végéig. A következőkben az Elnök a területi szervezetek elnökeinek figyelmébe ajánlotta a 2010. évi tisztújítás előkészítésénél és lebonyolításnál az azzal kapcsolatos feladatokat és az írásos forgatókönyvet. Végül az Elnökség Bánáti Jánost, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét kérte fel a Tizedik Magyar Jogászgyűlés elnöki tisztére. A 2010. március 4.-én tartott ülésen az Elnökség elsőként az 5. Európai Jogász Fórum megrendezéséhez kapott állami támogatás felhasználásáról az IRM-nek küldött elszámolást tárgyalta meg. A főtitkár tájékoztatta az Elnökséget arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az elszámolásunkat elfogadta. Ezt követően a Küldöttgyűlés elé terjesztendő szakmai beszámolót és a költségvetés teljesítéséről szóló tájékoztatót, valamint az ez évi programtervezetét vitatta meg, illetve döntött a Tizedik Magyar Jogászgyűlés programjáról. A március 25.-i rendkívül ülésen – amelyet a Fővárosi Szervezet elnökének kezdeményezésére hívott össze az elnök – a főtitkár ismertette az Alapszabály 15. § (2) bekezdését, amely alapján került megállapításra a Területi Szervezetek létszámarányos küldöttlétszáma. Az Elnökség a területi szervezetek részére megállapított küldöttlétszámot egyhangúlag elfogadta. A június 24.-i ülésen a Tudományos és Oktatási Bizottság elnöke ismertette a Bizottság javaslatát a Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés szakmai programjára. Ezt követően a főtitkár tájékoztatta az Elnökséget a Tizedik Magyar Jogászgyűlés sikeres lebonyolításáról. A 3. napirendi pont keretében az ülésen kiosztott tájékoztatóban foglaltakat tárgyalta meg az Elnökség, miszerint a Fővárosi Szervezet elnöke levélben kereste meg az IRM államtitkárát, hogy az 5. Európai Jogász Fórum teljes elszámolását bocsássa rendelkezésére. Tekintettel arra, hogy az Elnökség március 4.-i ülésén – amelyen a Fővárosi Szervezet elnöke is részt vett – egyhangúlag elfogadta az elszámolást, az elnök magyarázatot kért a Fővárosi Szervezet elnökétől. Az Elnökség néhány tagja, az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagja hozzászólását követően Máthé Gábor elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az Elnökség valamennyi tagja által megszavazott költségvetési elszámolás után semmi nem indokolta ezt a lépést. Az ülés végén az Egylet elnöke köszöntötte Király Tibort, az Egylet tiszteletbeli elnökét 90. születésnapja alkalmából és átadta a Szalay László emlékérmet az Egyletben végzett munkája, valamint több évtizedes tudományos munkássága elismeréseként. Ez év utolsó, november 22.-én tartott ülésen az Egylet 2007-2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló került megvitatásra. Döntött az Elnökség a Szavazatszámláló Bizottság személyi összetételéről.
II. Szakmai-tudományos tevékenység
1. A Magyar Jogászgyűlés
Az 1870-ben rendezett Első Magyar Jogászgyűlés célja többek között a személyes kapcsolatok szorosabbá tétele, a hazai jog átalakítására történő hatásgyakorlás volt, melyek megvalósítása érdekében rendezi ma is az Egylet a jogászgyűléseket.
A Kilencedik Magyar Jogászgyűlést – amelyet Kovács Tamás legfőbb ügyész, a Jogászgyűlés elnöke nyitott meg – 2008. június 12-14.-én immár hagyományosan Balatonfüreden rendeztük meg. A nyitó plenáris ülésen „Az Európai Unió és a magyar jogállam jelenkori helyzete, jövője” címmel Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tartott referátumot. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően civilisztikai, igazságszolgáltatási és közjogi témakörben, kilenc szekcióülésen folytatódott a szakmai program. A civilisztikai témakörben a hagyomány és újítás kérdéseiről az új Polgári Törvénykönyvben, a megváltozott jogi felelősség szerepéről a gazdaságban és a társadalomban, az üzleti biztosítás, a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás jogi szabályozásának problémáiról; az igazságszolgáltatási témakörben az elmúlt évtized változásairól a büntetőeljárásban, a bírósági reform tíz évéről, az elektronikus eljárásokról az igazságszolgáltatásban; a közjogi témakörben jogforrási rendszerünk és jogbiztonság viszonyáról, a törvényességi felügyelet és ellenőrzés ellentmondásairól a közigazgatási szerveknél és az önkormányzatoknál, valamint a népszavazás, népi kezdeményezés szabályairól hangzottak el referátumok. A záró plenáris ülésen a Nyolcadik Magyar Jogászgyűlés ajánlásainak teljesítéséről Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter tartott tájékoztató előadást. Ezt követően a témakörök elnökei tolmácsolásában került sor a Jogászgyűlésen elhangzottak vita-összefoglalójára és az ajánlások ismertetésére.
A Tizedik Magyar Jogászgyűlést 2010. június 10-12. között új helyszínen, Balatonalmádiban rendeztük meg, melynek elnöke Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke volt. A nyitó plenáris ülésen „A Lisszaboni Szerződéstől a magyar elnökségig” címmel Martonyi János külügyminiszter tartott előadást. Az eddigi gyakorlatot folytatva civilisztikai, igazságszolgáltatási és közjogi témakörben kilenc szekcióülésen folytatódott a program. A civilisztikai témakörben a személyhez füződő jogokkal kapcsolatos új szabályozásról, a Luxembourgi Bíróság ítéleteinek hatásáról a nemzeti polgári jogra, a vezető tisztségviselő jogállásáról, felelősségéről a társasági jogban az elmúlt húsz évben; büntetőjogi témakörben tisztázatlan gazdasági élet – piacgazdaság – gazdasági bűncselekmények összefüggéseiről, a Btk. változásairól az elmúlt évtizedben, a bűnügyi együttműködésről a Lisszaboni Szerződés után; közjogi témakörben a szabálysértési eljárásokról ügyészi szemmel, a közigazgatási bíráskodás jövőjéről, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének problémáiról hallottak a résztvevők referátumokat. A záró plenáris ülésen a jogalkotási elképzelésekről, jogalkotási tervekről Répássy Róbert államtitkár tartott előadást. Ezt követően a Jogászgyűlésen elhangzottak vita-összefoglalójára és a szekcióüléseken elfogadott ajánlások ismertetésére került sor.
2. Jogász Vándorgyűlés
Alapvetően a joggyakorlat problémáira koncentráltan rendeztük meg évente két alkalommal – a jogászgyűlések évében egyszer – a jogász vándorgyűléseket, amelyeken a résztvevők a legaktuálisabb jogalkalmazási kérdéseket tárgyalták meg.
A Huszonötödik Jogász Vándorgyűlést 2007. május 17-19.-én, immár hagyományosan Sopronban rendeztük meg. A plenáris ülésen Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter „Az új Ptk. vitatervezetéről a törvényjavaslatig” címmel tartott előadást. A szekcióüléseken a szerződések általános szabályairól az új Ptk. vitatervezetében; a regionális vagy nagy megyei közigazgatásról; a XXI. század büntetőjogi kodifikációjának első lépéseiről; a Gt. és a kapcsolódó törvények várható változásairól; a szervezett gazdasági bűnözés új tendenciáiról; a gyülekezés szabadságával kapcsolatos jogalkotói és jogalkalmazói kihívásokról hangzottak el referátumok.
A Huszonhatodik Jogász Vándorgyűlés megrendezésére 2007. október 11-13. között Szegeden került sor, amelynek plenáris főelőadója Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke „Alkotmánybíráskodás és alkotmányosság” címmel tartott előadást. A szekcióüléseken gazdálkodás az állami vagyonnal, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások magánosításáról; a közigazgatás reformjának első eredményeiről és hibáiról; az igazságszolgáltatás akadályozásáról a bírósági eljárásokban; a fogyasztóvédelem és a fogyasztó kapcsolatáról; az európai együttműködés és az emberi jogok viszonyáról; a rendészet jogáról hallhattak a résztvevők referátumokat.
A Huszonhetedik Jogász Vándorgyűlést 2008. október 9-11.-én Pécsett rendeztük meg. A plenáris ülésen az élő Alkotmányról, az alkotmánybíráskodás állandóságáról és változásairól Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnökének referátuma hangzott el. A szekcióüléseken a közbeszerzési szabályok változtatásának lehetőségeiről; az igazságügyi szakértők szerepéről a polgári perben és a büntetőeljárásban; a jogalkotási törvény felülvizsgálatáról; a tisztességtelen verseny és fogyasztóvédelem kérdéseiről a bankszektorban; a büntetőeljárásban résztvevő bíró, ügyész, illetve védő büntetőjogi védelméről; az elektronikus közigazgatási eljárásról hangzottak el előadások.
A Huszonnyolcadik Jogász Vándorgyűlés helyszínéül ismét Sopron városát választottuk. A 2009. május 21.-én kezdődő rendezvény plenáris ülésén Kovács Tamás legfőbb ügyész „Gondolatok az ügyészség alkotmányos helyzetéről és feladatairól” címmel tartott referátumot. A szekcióüléseken a magyar közigazgatás jövőjéről; az új Btk. új szankciórendszeréről; a közpénzügyek új szabályairól, a pénzügyi szolgáltatási szerződések érvényességéről és hatályosságáról; a jogalkotás alkotmányosságáról és a jogalkotásért való felelősségről; a köz- és önvédelemről a kriminális cselekményekkel szemben tartott előadásokat kísérte megkülönböztetett érdeklődés.
A Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlést 2010. november 11-13. között Európa Kulturális Fővárosában, Pécsett rendeztük. A plenáris ülés főelőadója Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke az igazságszolgáltatási reform folytatásáról tartott referátumot. A szekcióüléseken a büntetéskiszabási gyakorlat várható alakulásáról; az ügyvéd anyagi felelősségéről; az igazságos, egyszerű adórendszerről; az új Polgári perrendtartás szükségességéről; a Ptk. kodifikációjának folytatásáról; valamint a kormány és önkormányzatok viszonyáról, a területi közigazgatási hivatalok szervezetéről és feladatairól hangzottak el referátumok.
3. Központi rendezvények
A központi rendezvények 2007-ben az új Ptk. tervezet regionális konferenciákon történő megvitatására fókuszáltak. 2008. április 4.-én a Budapesti Fórum Európáért német alapítvánnyal szerveztünk közös konferenciát a Parlament Felsőházi termében. A rendezvényen az európai hatások a tagállami alkotmánybíráskodásra témáról hangzottak el német, illetőleg hazai előadók referátumai, melyeket élénk vita követett.
A 2009. év legjelentősebb eseménye az október 1-3. között Budapesten megrendezett 5. Európai Jogász Fórum volt. A nyitó plenáris ülésen a rendezvényt Király Tibor akadémikus, az Egylet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Köszöntőt mondott Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Francois Biltgen luxembourgi igazságügyi miniszter, Nikolaus Michalek, az Östereichischer Juristentag elnöke és Máthé Gábor, az Egylet elnöke. A plenáris ülés főelőadója, Balázs Péter külügyminiszter „Európa jövője” címmel tartott referátumot. A szakmai program a büntetőjogi, civilisztikai és közjogi témakörben 4-4-4 szekcióülésen folytatódott. A büntetőjogi témakör szekcióülésein, melyeken Bárd Károly egyetemi tanár, a CEU rektorhelyettese elnökölt, az európai büntetőjog jövőjéről prof. Ulrich Sieber, a Max-Planck-Institut Freiburgi Intézetének igazgatója; a szupranacionális közigazgatási szankciókról és szupranacionális büntetőjogról az EU-ban Joachim Vogel, a stuttgarti Oberlandesgericht bírája, a Tübingeni Egyetem professzora és Lothar Kuhl, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazgatója; a nemzeti büntetőjogi határozatok kölcsönös elismeréséről Ligeti Katalin, az ELTE ÁJK egyetemi docense és Anne Weyembergh, a brüsszeli Szabad Egyetem professzora; a kölcsönös hozzáférésről a bizonyítási eszközökhöz és adatokhoz, valamint az európai hozzáférésről a bűnüldözési adatokhoz prof. Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatója és prof. Fritz Zeder, az Osztrák Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője; az európai bűnüldöző hatóságokról Roland Genson, az EU Tanácsa Főtitkárságának igazgatója és John Vervale, az Utrechti Egyetem professzora tartott nagy érdeklődéssel kísért referátumot. A civilisztikai témakör szekcióülésein, melyeken Mádl Ferenc prof. emeritus, akadémikus, a Magyar Köztársaság v. elnöke elnökölt, az Európai Bíróság ítéleteinek hatásáról az EU tagállamok polgári és kereskedelmi jogára Harmathy Attila prof. emeritus akadémikus, az Alkotmánybíróság v. tagja; a primér közösségi jog közvetlen és közvetett horizontális hatásáról prof. Arthur Hartkamp, a Holland Legfelsőbb Bíróság v. főtanácsnoka, a Holland Tudományos Akadémia tagja; az európai jog alapvető elveinek horizontális hatásáról a nemzetközi magánjogi kérdésekben a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján prof. Marek Safjan, az Európai Közösségek Bíróságának bírája; a Bíróság, a magánjog általános elveiről és az európai bírósági szervezetről prof. Jürgen Basedow, a Max-Planck-Institut Hamburgi Intézetének igazgatója; a Bíróság ítélkezési gyakorlatának hatásáról az EU tagállamainak nemzetközi társasági jogára prof. Christiaan W.A. Timmermans, az Európai Közösségek Bíróságnak bírája; az alapvető elvek és a közösségi irányelvek francia jogba történő átvételéről prof. Guy Canivet, a francia Alkotmánytanács tagja; a Bíróság ítéleteinek hatásáról a nemzeti jogi bírósági határozatokra az angol jogban Hugh G. Beale, a Warwick-i Egyetem professzora; a Bíróságnak a jogvita tárgyával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatáról, mint az EU tagállamai jogalkotóinak szóló javaslatról Nikolaos K. Klamaris, az athéni Nemzeti és Kapodistriai Egyetem professzora; a közjegyző jogállásáról, tevékenységéről és az Európai Bíróság gyakorlatáról Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke tartott előadást. A közjogi témakör szekcióülésein, melyeken prof. Trócsányi László alkotmánybíró elnökölt, az EU és a nemzetállam szuverenitásáról, az európai és nemzeti döntéshozatal viszonyáról prof. Armin von Bogdandy, a Max-Planck-Institut Heidelbergi Intézetének igazgatója; a kormányzati funkciók privatizálásáról, a szuverenitás belső korlátairól Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, Terence Daintith, a Londoni Egyetem professzora és prof. Sebino Cassese, az Olasz Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja; a szuverenitás új koncepciójáról a globalizáció korában prof. Francis Delperée Leuven-i szenátor, Chronowski Nóra, a Pécsi Tudományegyetem docense és Szalai Anikó, a Szegedi Tudományegyetem oktatója tartott referátumot. Az előadásokat hozzászólások, vita követte. A záró plenáris ülésen a büntetőjogi, civilisztikai és közjogi szekciók összefoglalóit prof. Ulrich Sieber, Harmathy Attila prof. emeritus, akadémikus és prof. Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke tartotta. A 6. Európai Jogász Fórum rendező országa nevében Guy Schleder, a Luxembourgi Igazságügyi Minisztérium főigazgatója köszöntötte és egyúttal invitálta a résztvevőket 2011-ben Luxembourgba. A Fórum Máthé Gábor, a Magyar Jogász Egylet elnökének zárszavával fejeződött be.
2009. március 24.-én a Budapesti Fórum Európáért Alapítvánnyal szervezett közös konferenciát az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. A rendezvényen az EU tagállamok költségvetésének kérdéseiről a gazdasági válságban hangzottak el referátumok, így a Magyar Állami Számvevőszék elnökétől, illetve a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériuma osztályvezetőjétől és a Frankfurti Egyetem professzorától.
2010. november 3.-án szakmai konferenciát szerveztünk a Kódexpress kiadóval. A jogi szakvizsgarendszer megújításáról Répássy Róbert, a KIM államtitkára, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője, Mezey Barna, az ELTE rektora, Miks Antal, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze és Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke tartott előadást, melyek után vitaülésre került sor.
4. Bizottságok
A Tudományos és Oktatási Bizottság 2007. május 23.-i ülésének napirendjén a Huszonhatodik Jogász Vándorgyűlés szakmai programtervezetének kialakítása, a meghirdetésre kerülő szakmai-tudományos pályázat témáinak meghatározása, valamint javaslat szakosztályok elnökeire szerepelt. A Bizottság „Klímaváltozás és jog” címmel a Környezeti Management és Jog Egyesülettel (EMLA) közös szervezésben június 27.-én tartott konferencián a kibocsátáscsökkentés jogi eszközeiről, illetve arról, hogy mennyiben tud hozzájárulni a jog a klímaváltozás megelőzéséhez hangzottak el referátumok. A november 20.-i ülésen a Kilencedik Magyar Jogászgyűlés plenáris és szekcióülései témáit, valamint a szakmai-tudományos pályázat 2008. évi kiírásának előkészítésére tett javaslatot vitatták meg. A 2008. március 5.-i ülésen véglegesítette a Bizottság a szakmai-tudományos pályázat meghirdetendő témáit, valamint a Huszonhetedik Jogász Vándorgyűlés szakmai programjának témáit állította össze. A Bizottság az Országos Kriminológiai Intézettel együttműködve április 28.-án konferenciát szervezett „A kriminalisztika a jogi felsőoktatásban” címmel. A december 1-én tartott ülésen a szakmai-tudományos pályázatra beérkezett pályamunkák ismertetését követően a felkért bírálók véleménye alapján a Bizottság döntött az I., II. és III. díjról, valamint a különdíjakról. Egy pályázó I. díjban, egy pályázó II. díjban, két pályázó III. díjban részesült. Különdíjat két pályázó kapott. 2009. február 3.-án a szakosztályok elnökeivel tartott ülésen a Huszonnyolcadik Jogász Vándorgyűlés szakmai programtervezetét vitatták meg. A 2010. február 10.-i ülésen az éves munkaterv meghatározása, illetőleg a Tizedik Magyar Jogászgyűlés témáira javaslat kialakítása volt napirenden. A június 15.-i ülésen a Huszonkilencedik Jogász Vándorgyűlés szakmai programjának meghatározása mellett, a Tizedik Magyar Jogászgyűlésről szóló tájékoztató szerepelt a napirenden.
A Nemzetközi Bizottság 2007. július 17.-én tartott ülésén a 2009. évben megrendezésre kerülő 5. Európai Jogász Fórum előkészítése szerepelt napirenden. A Kínai Jogász Társasággal 2007. május 25.-én kötött együttműködési megállapodás előkészítésében, és a kínai delegációval a személyes találkozó megszervezésében tevékeny szerepet vállalt. 2010. október 14.-én a fenti együttműködési megállapodás keretében ismét hazánkba látogatott a Kínai Jogász Társaság delegációja, a találkozó előkészítésében a Bizottság néhány tagja működött közre.
A Kiadói Bizottság a Magyar Jog c. havi periodika szerkesztéséről és megjelentetéséről – a kiadvány Szerkesztő Bizottságának közreműködésével – gondoskodott.
5. Az Egylet szakmai életének meghatározó szereplői a szakosztályok, melyek közül
külön említést érdemel

az Agrárjogi Szakosztály 2007. november 14.-én konferenciát szervezett a földhasználattal kapcsolatos vagyoni értékű jogok forgalmazásának várható kihatásáról a földügyi szabályozásra. 2008. június 6.-án tartott rendezvényen a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv megvalósításának lehetőségeiről hangzottak el referátumok. 2009. első félévében az agrárágazatban a dél-dunántúli régióban működő jogász kollégák és polgármesterek részvételével vitatta meg a szociális földprogram bevezetésének lehetőségét. A 2010. december 1.-i vitaülés – amelyet a Polgári Jogi Szakosztállyal együttműködve szervezett - napirendjén a gazdasági társaságok és szövetkezetek kodifikációja az új Ptk.-ban téma szerepelt.
A Biztosítási Jogi Szakosztály a Biztosítás Állami Felügyelete Munkacsoportjával és az Élet-, Nyugdíj- és Kollektív Biztosítások Munkacsoportjával együttműködve 2007. május 30.-án rendezett kerekasztal beszélgetést az egészségbiztosítás reformjáról, biztosítási jogalkotási feladatokról. Június 20.-án a közvetitői jogviszony újraszabályozásáról, szeptember 24.-én a független biztosításközvetítés gyakorlatáról tartott vitaülést a Szakosztály Biztosításközvetítői Munkacsoportja. November 28.-án a Szakosztály Gépjárműbiztosítási Munkacsoportja a gépjármű balesetekkel kapcsolatos kártérítési ügyek gyakorlatáról tartott ülést. 2008. évben a Szakosztály tevékenységének központjában a X. AIDA Budapest Biztosítási Kollokvium előkészítése és megszervezése állt. Június 4.-én a nem vagyoni kártérítés időszerű kérdéseiről, október 28.-án a szerződésen kívüli kártérítés nemzetközi magánjogi szabályainak várható változásairól tartott kerekasztal beszélgetést. November 26-28. között rendezte a X. AIDA Budapest Biztosítási Kollokviumot, amelynek fő témája „A polgári jogi felelősség határai” volt. A rendezvényen mintegy 250 biztosítási jogász, köztük 60 külföldi vett részt. 2009. május 27.-én a „Globális válság – biztosítási következmények” témában tartott vitaülést. A gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvényt október 7.-én vitatták meg. A Szakosztály 2010. évi tevékenységének központjában a XI. AIDA Budapest Biztosítási Kollokvium megszervezése állt. A rendezvény első napján, november 25.-én szakosztályi ülésen emlékeztek meg a Szakosztály alapításának 40. évfordulójáról. Ez alkalommal „A szerződési jog reformja és a biztosítási szerződés” témában hallgattak referátumokat a résztvevők. November 26.-án, a kollokvium plenáris ülésén „A gépjármű felelősségbiztosítás időszerű problémái (jogalap, az áldozatok fokozott védelme, a kárrendezés nemzetközi gyakorlata)” témakörben tartottak előadásokat magyar és külföldi kollégák.
A Büntetőjogi Szakosztály tevékeny szervezője volt az Országos Kriminológiai Intézettel együttműködve a 2008. április 28.-án rendezett konferenciának a kriminalisztika jogi felsőoktatásbeli helyzetéről.
A Bank- és Értékpapírjogi Szakosztály 2009. május 25.-én konferenciát tartott a banki szerződések érvényessége és az érvényesítés jogi problémáiról, gyakorlati nehézségeiről és a bírósági gyakorlatról.
A Büntetésvégrehajtási Szakosztály 2007. évben az új európai börtönszabályok lefordításában és nyilvánosság elé tárásában működött közre. 2008. június 20.-án kerekasztal beszélgetést szervezett a sajtószabadság hatásairól a büntetés-végrehajtási intézetekben és rendőrségi fogdában fogvatartottak életében. A szeptember 2.-i ülésen a pártfogó felügyelet és a közérdekű munka végrehajtása a büntetőpolitikai reform tükrében volt a téma. 2009. február 27.-én a Szakosztály kerekasztal tanácskozást tartott az európai büntetés-végrehajtásról Németországban és Magyarországon. Szeptember 2.-án a börtönben fogvatartottakkal való bánásmód hiányosságairól, november 5.-én a büntetőjogi szankciórendszer változásairól szervezett tudományos konferenciát a Szakosztály. November 17.-én „Kulturális élet a börtönben” címmel Pécsett tartottak vitaülést.
A Jogi, Informatikai és Számítástechnikai Szakosztály az Egylet szervezeti életével, valamint szakmai tevékenységével kapcsolatos információkkal folyamatosan frissítette honlapunkat.
A Jogtörténeti és Római Jogi Szakosztály 2009. április 24.-én könyvbemutatót szervezett a „Jogi néprajz – jogi kultúrtörténet” című kiadványról. Szeptember 21-25. között előadás-sorozatot rendezett az Osztrák-Magyar Monarchia történetéről a Szakosztály. A „Kormányformák” tudományos vitasorozat keretében december 7.-én vitaülést szerveztek.
A Környezetvédelmi Jogi Szakosztály az Európai Környezettudományi Akadémia Közhasznú Egyesülettel 2008. április 24.-én a vizek védelmével összefüggő környezetvédelmi szabályozás és gyakorlat aktuális kérdéseiről szervezett konferenciát.
A Közjogi és Közigazgatási Jogi Szakosztály a Fővárosi Szervezet közreműködésével 2008. évben megindította a közjog iránt érdeklődőknek szóló „Kíváncsi Jogászok Klubját”, melynek keretében kéthavonta más-más közjogi intézményt keresnek fel kötetlen beszélgetés céljából. A Szakosztály tudományos tanácskozást szervezett 2008. november 19.-én „Közlemények, tájékoztatók, előzetes állásfoglalások a joggyakorlatban” címmel.
A Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Szakosztály 2007. november 21.-én konferenciát szervezett a Munka Törvénykönyve munkaidővel kapcsolatos rendelkezéseinek változásáról. A Szakosztály az Országos Nyugdijbiztositási Főigazgatóság és a Közép-magyarországi Regionális Nyugdijbiztositási Főigazgatóság közreműködésével 2008. március 5.-én rendezett tudományos konferenciát a Nyugdíjtörvény 2008. január 1-vel hatályos változásairól. 2008. november 17.-én kibővített fórum keretében elemezte a Szakosztály a recesszió foglalkoztatási-, munkajogi és szociálpolitikai vonatkozásban várható hatásait.
A Polgári Eljárásjogi Szakosztály működésének első évében három célt tűzött maga elé, így a Polgári Eljárásjogi Tanszékvezetők Kerekasztalának létrehozását, az Eljárásjogászok Klubjának beindítását, valamint a Szakosztály honlapjának kialakítását. A 2008. november 19.-én tartott konferencia központi témája „A XXI. század Polgári perrendtartása” volt. A Szakosztály 2009. január 23.-án a Magyar Ügyvédnők Egyesületével közös szervezésben tartott rendezvényt a Pp. 2009. január 1-én hatályba lépett rendelkezéseiről. Az előző évhez hasonlóan elektronikus egyeztetés útján működött tovább a Polgári Eljárásjogi Tanszékvezetők Kerekasztala. A Szakosztály 2010. évben a Polgári Eljárásjogászok Klubjában fejtette ki tevékenységét. Rendszeres klubtalálkozók voltak, amelyeken kötetlen beszélgetést folytattak az aktuális jogértelmezési kérdésekről. Május 17.-én az új fizetési meghagyásos eljárásról, szeptember 20.-án a csoportos igényérvényesítés perspektíváiról folyt a klub-beszélgetés.
A Polgári Jogi Szakosztály 2008. április 25.-én az MTA Jogtudományi Intézete, a KRE ÁJK, valamint az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetség közreműködésével „Az értelmi fogyatékossággal élők helyzetének jogi aspektusa és az új Ptk. tervezete” címmel szervezett konferenciát. Az Agrárjogi Szakosztállyal együttműködve 2010. december 1.-én vitaülést rendezett, amelynek napirendjén a gazdasági társaságok és szövetkezetek kodifikációja az új Ptk.-ban volt a téma.
III. Területi Szervezetek
A területi szervezetek tevékenységéről – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakat tekintjük különösen említésre méltónak.
A Baranya Megyei Szervezet 2007. március 29.-én a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Polgári Jogi Tanszékével és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának közreműködésével vitaülést rendezett az új Ptk.-tervezetről. 2007. december 7.-én került sor a hagyományos jogásznapra, amelyen az elektronikus ügyintézés volt a központi téma. A Szervezet 2008. évben a Pécsett rendezett Huszonhetedik Jogász Vándorgyűlés szervezési munkálataiban vett részt. 2009. december 4.-én került sor a Szervezet évi jogásznapjára, amelyen a magyar közigazgatás állapotáról, az Igazságügyi Hivatal feladatairól és az elmúlt évek tapasztalatairól, valamint az új Ptk.-ról hangzottak el referátumok. A megyei jogásznap 2010. december 10.-én kerül megrendezésre.
A Bács-Kiskun Megyei Szervezet 2007. február 2.-án szervezte a XXXIX. Kecskeméti Jogásznapot, amelyen az igazságszolgáltatási hivatásrendek jövőképéről a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára tartott referátumot. A XII. Nyári Jogakadémiát augusztus 31.-én rendezte a Megyei Szervezet a Megyei Ügyvédi Kamarával és a Megyei Bírósággal együttműködve. December 4.-én megalakult – Kiskunfélegyháza után – a Kalocsai Helyi Csoport. A Megyei Szervezet 2008. február 1.-én szervezte negyvenedik alkalommal a Kecskeméti Jogásznapot, amelyen „A közjogi érvénytelenség” címmel az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást. Ezt követően a 150 éve született Vargha Ferenc büntetőjogászra emlékezett referátumában a megyei főügyész. A 13. Nyári Jogakadémia megrendezésére augusztus 29.-én került sor. A Tudomány Napja rendezvénysorozat keretében november 13.-án „Jog és Néprajz” címmel hangzott el előadás. A Megyei Szervezet XLI. Kecskeméti Jogásznapján, melyet 2009. február 6.-án szerveztek a Polgári jog és kereskedelmi konfliktusok feloldásáról a választott bíróság útján, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Bíróság elnöke; a szerződés általános szabályairól az új Ptk. Javaslatában, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője tartott előadást. Augusztus 28.-án került sor a XIV. Nyári Jogakadémia rendezvényre, amelyen számos nívós előadás hangzott el. A 2010. február 5.-én rendezett Jogásznapon a jogászképzés jelenéről és jövőjéről a Pécsi Tudományegyetem ÁJK dékánja, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, a Magyar Bíróképző akadémia igazgatója, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Jogi Szakvizsga Bizottság elnöke tartott referátumot.
A Békés Megyei Szervezet 2007. március 9.-én rendezett jogásznapján „Az ítéletekbe zárt rebellió (vád és ítélet) 1956 után” címmel a Legfelsőbb Bíróság főosztályvezetőjének előadását hallgatták meg a résztvevők. December 14.-én a Megyei Bírósággal, a Megyei Főügyészséggel és Megyei Ügyvédi Kamarával együttműködve perbeszédversenyre került sor a Megyei Szervezet rendezésében. A 2008. december 17.-én rendezett jogásznapon a gazdasági társaságok jogáról, különös tekintettel a Ptk. újraalkotására hangzott el a GT. Kodifikációs Bizottság elnökének előadása. A 2009. december 9.-én tartott Jogásznapon „Hatvan éve ítélték el Mindszenti Józsefet” címmel tartott előadást a Legfelsőbb Bíróság főosztályvezetője. A szeptember 24.-én megrendezett jogásznapon a reformelképzelésekről a közigazgatásban az önkormányzati miniszter, a közigazgatási bíráskodás jövőjéről a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője, az alkotmányosság-reformról a Magyar Közigazgatási Társaság elnökének referátuma hangzott el.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet a Magyar Jogászok az Európai Büntetőjogért Egyesület közreműködésével 2007. március 22-24.-én az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a tagállamok vám- és pénzügyőrségei, rendőrségei és igazságszolgáltatási szervei közötti együttműködés jogi természetéről, problémáiról, perspektíváiról nemzetközi konferenciát szervezett tizenkét ország büntetőjogászainak részvételével, jelentős EU támogatással. A rendezvényen többek között az OLAF szerepéről az EU pénzügyi érdekeinek védelmében az OLAF Felügyelő Bizottságának magyar tagja, az OLAF által beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságának kérdéséről az Alkotmánybíróság volt helyettes elnöke, az OLAF és a magyar Vám- és Pénzügyőrség kapcsolatáról a VPOP bűnügyi igazgatója, valamint külföldi előadók tartottak referátumot. A Megyei Szervezet 2008. december 5.-én rendezett hagyományos jogásznapján az uniós közös polgári jog perspektíváiról a Polgári Eljárásjogi Világszövetség elnökének, a gazdasági társaságokról szóló törvény 20 éves jogi és társadalmi hatásairól a GT. Kodifikációs Bizottság elnökének előadása hangzott el. A 2009. június 9.-i Jogásznapon a Megyei Szervezet a jogász hivatásrendek vezetői részvételével fórumot szervezett. Az ez évi jogásznapon – melyet 2010. szeptember 16.-án tartottak – a felszámolás és fizetésképtelenség jogalkalmazási problémáiról hallgattak a résztvevők előadásokat.
A Csongrád Megyei Szervezet 2007. január 19.-én rendezte a XV. Megyei Jogásznapot, amelyen „Az Alkotmányban meghatározott egyes állami szervek viszonyai az Alkotmánybírósághoz” címmel az Alkotmánybíróság elnöke tartott előadást. Április 3.-án a Megyei Szervezet a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Ügyvédi Kamara közös szervezésében került sor regionális konferencia keretében az új Ptk. tervezetének megvitatására. A Megyei Szervezet 2008.január 18.-án rendezte a XVI. Jogásznapot, amelyen az ügyészség alkotmányos helyzetéről és jövőképéről a legfőbb ügyész tartott előadást. A Megyei Szervezet és a Hódmezővásárhelyi Helyi Csoport június 23.-án közös konferenciát szervezett az új Ptk. tervezetéről. 2009. január 30.-án került sor a XVII. Megyei Jogásznapra, amelyen a pénzpiac alakulásáról a XXI. században hangzott el az Állami Számvevőszék elnökének előadása. A Csongrádi Helyi Csoport május 25.-én tudományos konferenciát szervezett a gazdasági folyamatok várható alakulásáról és a társasági jog időszerű kérdéséről. A december 3.-i konferencián „A büntetőeljárások gyorsítása és a garanciális szabályok” címmel a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének előadása hangzott el. Ezt követően a megyei főügyész „Gondolatok a vádalkuról” című előadására került sor. 2010. január 29.-én rendezte meg évi szokásos jogásznapját a Megyei Szervezet, amelyen „Az élő Alkotmány: az alkotmánybíráskodás állandósága és változásai” címmel az Alkotmánybíróság elnöke tartott referátumot.
A Fejér Megyei Szervezet 2007. június 4.-én rendezte a IV. Fehérvári Jogászdélutánt, amelyen a német polgári eljárásjogi törvények és a magyar bírói gyakorlat azonosságairól és különbségeiről a Székesfehérvári Városi Bíróság bírája, a tanúvédelem gyakorlati kérdéseiről a büntető és polgári eljárásban a Fővárosi Bíróság tanácselnöke tartott referátumot. 2008. május 16.-án rendezett V. Fehérvári Jogászdélutánon az APEH regionális átszervezéséről hallgattak a résztvevők referátumot az APEH Közép-dunántúli Igazgatóságának jogi főosztályvezetőjétől. A Megyei Szervezet 2009. május 22.-én szervezte a VI. Fehérvári Jogászdélutánt

Név:
Email cím: